Mert imádom a teát. 🍵
Lássuk:

Az 1660-as évektől a felfrissülést elsősorban a teázás nyújtotta. A tea olyan drága volt ebben az időben, hogy a szolgáknak meg sem engedték, hogy ők készítsék el vagy szervírozzák. Nekik csak a kellékeket szabadott előkészíteni, de a teát magát a ház úrnője készítette el saját maguk, vagy vendégeik számára.

A teát, a nap bármely szakában szívesen felkínálták vendégeik számára, mégis a legfontosabb teázási időszak a délután ötórai lett, mivel ekkor csatlakoztak - az ebéd, majd szivarozás után- az urak a hölgyekhez. Ezek a szokások - melyek a 17. század második felében alakultak ki- voltak az alappillérei a későbbi angol teázási kultúrának.

A teázáshoz mindig elegáns környezet, porcelán teáskészlet, ezüst kanalak, cukortartók, finom vonalú, kézműves teáskannák, stílus és elegancia kapcsolódott a viktoriánus koron át egészen napjainkig. Kezdetben csak kenyér és vaj volt az ötórai tea kísérője, de ez mára már tovább fejlődött egy komplettebb menüsorba, amely azért nem nélkülözi a múlt finom kiegészítőit sem.

A 18. században az arisztokrácia társasági eseménnyé emelte az ötórai teázást. Amint ez a tendencia elindult, mindenki követőjévé vált az előkelőek társaságból. A következő meghatározó lépcső a a feltörekvő középréteg bekapcsolódása volt, akik a gazdagokat igyekeztek utánozni, amikor ötórai tea-partikat kezdtek adni. És ez a tradíció napjainkban is tart. Nagy-Britanniában az ötórai tea ma is a legjobb alkalom arra, hogy az emberek megvendégeljék szomszédaikat, barátaikat, sőt még egy üzleti megbeszélésre is. Az ötórai tea még mindig ugyanazt az elegáns, kifinomult, nyugodt légkört jelenti az angolok számára, mint jelentette 350 évvel ezelőtt.

forrás: https://www.facebook.com/notes/pickwick/te-tudod-hogy-miért-pont-17h-kor-van-angliában-a-teaidő/137080396389909/