Napok, sőt hetek óta bennem van ez az érzés, amit sose tudok rendesen megfogalmazni úgy, hogy mások teljesen megértsék. A folyamatos gondolkodás, aggódás és félelem. Néha okkal de többnyire ok nélkül. Mindennapossá vált és azt akartam, szűnjön meg. Ne én, csak ez a probléma. Nagybetűs PROBLÉMA.
Megnehezíti, hogy előre tervezzek, akár pár nappal. Nem bírok a jövőmre gondolni. Nem tudok annyira örülni dolgoknak, mint eddig. Nem vagyok jóban ezzel, a gondolataimmal és először nem tudtam mit kéne tennem.
Most végre van kilátás. Egy megoldási opció, ami nekem eddig nem jutott eszembe. Tervezés. Ez lehet az egyik kulcs, a napom megtervezése, kitöltése. Ne maradjon felesleges perc a még feleslegesebb agyalásra. Meg akarok ettől szabadulni. Nem akarok szorongani.
Mától elkezdtem és lassan, napról napra el fog tűnni. Elüldözöm, legyen vége végre!